A tengerimalacok „nyelve” és viselkedése
1976-ban az angliai Leicesteri Egyetem pszichológia tanszékének kutatói kimutatták, hogy a tengerimalacok összesen 11-féle hangot tudnak kibocsátani, amelyekkel különböző érzések (éhség, fájdalom, félelem, elégedettség, izgalom stb.) kifejezésére képesek. A kutatás szerint a tengerimalac legjellemzőbb hangja, az éles visítás vagy füttyentés csak az emberrel való kommunikációban használatos, mint figyelemfelkeltés, és jelentése általában „élelmet akarok!”. A tengerimalacok gyorsan képesek tanulni és különböző dolgokat egymáshoz kötni, érzéseiket kifejezni (pl. a hűtőszekrényajtó nyitását vagy a zacskózörgést rövid idő alatt megtanulják asszociálni az élelem érkezésével, s a későbbiekben már reflexszerű hangos visítással jelzik az embernek kívánalmukat: „élelem van a közelben!”). Főként azok a példányok tanulékonyak, amelyekkel sokat foglalkoznak, s egy kis figyelemmel az ember is hamar képes lesz felismerni, hogy mikor mit akarnak.
Könnyen megszelídíthető, barátságos, ám rendkívül félénk állatok. Szorult helyzetben félelmükben gyakran harapnak, ami kisebb sérülést okozhat, ezért kerülni kell a hirtelen mozdulatokat. Ajánlatos társaságban (legalább párban) tartani őket, az egyedül tartott példányok ugyanis nagyon sok emberi törődést és időt igényelnek. A kisebb testű rágcsálókkal ellentétben nem tudnak játszani a szakkereskedelemben kapható kisállat-játékokkal (mókuskerék, labda stb.), viszont szeretnek játszani fajtársaikkal és az emberrel. Kellő türelemmel meg lehet őket tanítani bizonyos szavak, mondatok megértésére, vagy hogy hívásra az emberhez szaladjon. Mozgásuk nem túl fürge, a többi rágcsálóhoz és a nyulakhoz képest nem túl ügyesek, ám gyorsan tudnak futni és bizonyos akadályokat átugrani vagy felugrani rájuk. Örömüket vagy izgatottságukat sokszor egyhelyben ugrálással („popcornozás”) mutatják ki.
Hangok: éhség simogatásra udvarlás
Táplálás
 A fő táplálék az előre gyártott eleség lehet, amely rendszerint megfelelő arányban tartalmazza a tápelemeket összesajtolt formában. Figyeljünk arra, hogy például a túlzott napraforgómag- és a diótartalom a kisállat elhízását okozhatja. A magokkal egyébként vigyázzunk, mert a tengerimalac torkán akadhat. A legjobb táp széna-alapú és nem tartalmaz diót, illetve mértékkel tartalmaz magvakat (napraforgómag, kukorica, árpa). Mindig nézzük meg a táp szavatossági idejét, ugyanis minél frissebb, annál több - az állatkák számára nélkülözhetetlen - C vitamint tartalmaz.
Ezek a kisrágcsálók imádják a szénát, amely rostgazdagsága révén biztosítja, hogy megfelelő legyen az emésztésük. Ez azonban nem elegendő, csupán táplálék-kiegészítőként használhatjuk. Gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen előttük széna, mert ezzel megakadályozzuk, hogy a fogai túlnőjenek, és a tengerimalac rágcsálási igényét is kielégítjük. A legjobb széna hosszú szálú füvekből készül.
A tengerimalac táplálékának harmadik eleme a friss zöldség. Állatonként körülbelül egy tenyérnyi zöldet adjunk. Minden tengerimalac ízlése más, ezért ne várjuk, hogy bizonyos zöldségeket egységesen mindenki szeretni fog. Valójában azért van szükség zöldségre és gyümölcsökre, mert ezek az állatok nem tudják maguktól előállítani a C vitamint. A gyümölcsök adagolását - magas cukortartalma miatt - mértékkel végezzük.
Próbálkozhatunk:
- pitypang levéllel,
- (szennyeződéstől és vegyszertől mentes) fűvel,
- zöldsalátával, petrezselyemmel, paradicsommal,
- sárgarépával (beleértve a zöldjét is),
- uborkával,
- californiai paprikával,
- káposztával,
- kellevéllel,
- karfiollevéllel.
 Utóbbi hárommal érdemes vigyázni, mert túlzott fogyasztásuk felfúvódást okozhat. A friss eleség magas víztartalma miatt lehet, hogy kevesebbet fog inni kedvencünk. Hasmenés esetén fokozatosan csökkentsük a friss táplálékot. Vigyázzunk az almával, mert az erre érzékeny egyedek száját kisebesítheti az almasav. A zellert vágjuk csíkokra, mert a fás rostok könnyen kedvencünk torkán akadhatnak. A zeller átmenetileg (pl. utazás alkalmával) jó vízforrás a tengerimalacnak, de ne adjuk rendszeresen. A spenótot nem szabad túladagolni az oxalát tartalma miatt. Kerüljük a burgonyával való etetést, mert nagy a vegyszerek miatti kockázat.
Gyümölcsök közül ajánlható a dinnye (inkább csak ízelítőül, magas cukortartalma miatt), a narancs, az alma, a körte és a szőlő.
Célszerű az eleséget egy nehéz tálkába tenni, hogy kedvencünk ne tudja azt felborítani. A szénának speciális szénatartót szerelhetünk a ketrec oldalára. Elvileg egész nap lehet előtte táp, de pontosan tudnunk kell, hogy mennyit eszik. A tengerimalac unalmában óriási mennyiségű felesleges eleséget képes elfogyasztani, ezért próbáljuk meg minél több játékkal és társasággal érdekessé tenni az életét. A megmaradt táplálékot mindig vegyük ki, nehogy romlottan bajt okozzon.
Mindig legyen naponta cserélt friss víz az állatok lakóhelyén. A rágcsálóknak megfelelő a speciálisan erre a célra kapható itató. Tálkában nem érdemes vizet tartani, mert egy szempillantás alatt kiborítják és a gyönyörű terráriumból "akváriumot" csinálnak. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
